Noha idrl-idre ms technikkkal is megprblkozik, mindig jra visszatr kedvenchez, a pasztellkrthoz, mint ahogyan a tmt illeten is, rvid kitrket kveten ismt a termszet, ezen a bell a gyors sodrs folyk, vadvizek felsznt elraszt, gi fnyessghez.
A Duna mellett, jvidken ntt fel, innen ered a vizek s a termszet irnti csillapthatatlan vonzalma. Mr gyermekkorban is szvesen rajzolt, ha ceruza s sznes kerlt a kezbe, tbb rajzversenyt is megnyert, mgsem ezen a vonalon tanult tovbb. Kereskedelmet vgzett, majd kreativitst egy dekoratri tanfolyam elvgzst kveten, a helyi sznhzban kamatoztatta, dszletbeszerzknt dolgozott. Szabadidejben viszont egyre tbbet festett, s – bekapcsoldva a vajdasgi szkvros pezsg mvszeti letbe – szmos csoportos killtson vett rszt. Nmetorszgban, Franciaorszgban s Svdorszgban tett mvszeti tanulmnyi utakat, autodidaktaknt fejlesztette tudst, technikit. letnek egyik fontos, visszatr llomsa volt az Adriai-tenger, ahol gyakran „tfestette” a nyri hnapokat. Eladott alkotsaibl fedezte ott tartzkodst.
Tmja leggyakrabban a termszet, a teremtett vilg. Pannon tjak, fenyvesek s hegyvonulatok, folyk, vizek, dlalfldi berkek ndasai, az bred tavaszi vizek, felled holtgak, bcskai utck. Ahogyan egy killtsnak megnyitjn fogalmazott a kritikus: „szakadatlanul a vals fnyen tl rejtz egyetemest, az embernek a megfoghatatlan teljessg utni vgyt, a szellem vilgossgt a llek ltal kivettett fnytrseket kutatta” – tegyk hozz, akkoriban inkbb sztnsen, mint tudatosan.
A folyk tovbbra is a kedvencei, de pr vvel ezeltti tengeri nyaralsok emlkei is elevenen lnek benne, s olykor a rajzlapokon is megmutatkoznak.